Az imént még rendben volt minden. Aztán a semmiből felborul valami. Egy szó, egy pillantás, egy apróság – és hirtelen ott a könny, az ingerlékenység, vagy egy düh, ami sokkal nagyobb, mint az ok. Egy órával később már minden jó, és te csak kérdezed: mi volt ez az előbb?
Ha ismerős, nem vagy egyedül. A nők nagyjából háromnegyede tapasztal a változókorban ilyen hangulatingadozást – az érzelmi hullámzás ennek az időszaknak az egyik leggyakoribb kísérője. És szinte mindig ugyanazt a magyarázatot olvasod: a hormonok. Csökken az ösztrogén, felborul a szerotonin, a hangulat hullámvasútra ül.
Ez igaz. De ez csak a történet fele. Mert amiről szinte egyetlen cikk sem ír: ezek az érzelmi hullámok gyakran nem egyedül járnak. Az evés is velük utazik.
Amit a hormonok megmagyaráznak – és amit nem
Kezdjük azzal, ami igaz. A változókorban csökken az ösztrogénszint, és az ösztrogén szabályozza többek között a szerotonin – a „boldogsághormon” – termelését, ami a kiegyensúlyozottságért felel. Kevesebb ösztrogén gyakran ingadozó szerotoninszintet jelent, és ez ingerlékenységben, hangulati mélypontokban, hirtelen érzelmi kitörésekben mutatkozhat meg. Eddig a biokémia, és ez valós.
De itt véget ér a szokásos magyarázat – és pontosan itt kezdődik az, amit a munkámban nap mint nap látok. Mert az ingadozó szerotoninszint nem csak a hangulatot teszi labilissá. Valami mást is tesz: arra késztet, hogy az után nyúljunk, ami a leggyorsabban emeli a szerotonint. És ez – nem véletlenül – pontosan az, amire ilyenkor megkívánunk: az édesség, a csokoládé, a szénhidrát.
A test közben nem buta. Okos. A csokoládé rövid távon megemeli a szerotonint. Amikor a hangulat a padlón van, a test egy nagyon régi, nagyon értelmes jelet küld: szerezz gyorsan valamit, ami stabilizál. A baj csak az, hogy a hatás húsz percig tart. Utána a hangulat gyakran mélyebbre esik, mint előtte – és a körforgás kezdődik elölről.
A hullámvasút a fejben – és a hullámvasút a tányéron
Nézd meg egymás mellett a két mozgást. A hangulat: az imént még derűs, aztán hirtelen ingerlékenység, aztán egy mélypont, aztán kimerültség. És az evés: az imént még „ma egészségesen eszem”, aztán hirtelen a sóvárgás, aztán a csokoládé, aztán a megbánás.
Ez nem két külön hullámvasút. Ugyanaz. A hormonális ingadozás destabilizálja a hangulatot, a labilis hangulat vigaszt keres, és a leggyorsabb vigasz, amit ismerünk, a hűtőben van. Így lesz egy hormonális ingadozásból érzelmi evés – és az evésből kísérlet, hogy szabályozzuk azokat az érzelmeket, amikhez ebben az időszakban hiányoznak a megszokott eszközeink.
Éppen ezért nem elég csak a hormonokról beszélni. Aki meg akarja érteni a változókori hangulatingadozást, annak azt is meg kell értenie, hogyan fonódik össze az érzelmi evéssel.
Miért épp most? Az élet délutánja
Van egy réteg, ami mélyebben fekszik a hormonoknál. A változókor nem csak testi átállás – hanem egy életszakasz. A gyerekek önállóvá válnak vagy elköltöznek. A szülők megöregednek vagy meghalnak. A szerep, amit harminc éven át játszottál, megváltozik. És mindeközben még „kiegyensúlyozottnak” is kellene lenned.
C. G. Jung svájci pszichiáter ezt az időszakot az „élet délutánjának” nevezte – és valami bölcset mondott: a délutánt nem lehet a délelőtt programja szerint élni. A hangulatingadozás talán nem csak egy hormonális tünet, amit el kell tüntetni. Talán jelzés is: valami változni akar. Valami régi elmegy, valami új még nincs itt. És ebben a résben jár hullámvasúton az érzelem – és az evés lesz a kapaszkodó, amikor minden más inog.
Ettől a hangulatingadozás nem lesz ártalmatlanabb. De értelmesebbé válik. Nem az ellenséged. Egy test és egy lélek nyelve, amely egy nagy átmeneten megy át.
Egy nő, aki abbahagyta a harcot a saját hangulata ellen
Eszembe jut egy kliensem, amilyennel gyakran találkozom – ötvenes évei elején, sikeres, és mélyen elbizonytalanodva a saját érzelmeitől. „Nem ismerek magamra” – mondta. „Sírok egy reklámon, egy órával később ordítok a férjemmel. Este meg felezem a konyhát.” Már rég harcolni kezdett önmaga ellen: a könnyek ellen, a düh ellen, a sóvárgás ellen.
Nem az evésnél kezdtük, és nem a hormonoknál. Egyetlen kérdésnél kezdtük: mi van, ha ezek az érzelmek nem hibásak? Mi van, ha a düh mond neked valamit, amit régóta nem mondhattál ki? Mi van, ha a könnyek egy valóban véget érő dolgot gyászolnak? Amikor elkezdett hallgatni az érzelmeire, ahelyett, hogy megette volna őket, lassan az evés is megváltozott. Nem azért, mert jobban összeszedte magát. Hanem mert az evés elvesztette a feladatát. Nem kellett többé eltakarnia az érzelmeket, mert végre érezhette őket.
Egy első kis lépés
A következő alkalommal, amikor felborul a hangulatod és a kéz az édesség felé indul, állj meg egyetlen lélegzetvételnyi időre. Ne azt kérdezd: „miért vagyok ilyen?” Kérdezd: „mit érzek most valójában?” Nem kell megváltoztatnod. Csak egy pillanatra észrevenned, mielőtt eszel. Néha ez az egy pillanat elég ahhoz, hogy a hullámvasút lelassuljon.
Mikor fordulj orvoshoz
Egy fontos figyelmeztetés: a hangulatingadozás a változókor része, de van egy határa. Ha a nyomott hangulat két hétnél tovább tart, ha a szomorúság megbénít, ha a szorongás vagy az ingerlékenység már kezelhetetlen – akkor beszélj orvosoddal. Egy valódi depresszió nem akaraterő kérdése, és valódi segítséget érdemel. A szelíd, tudatos út, amit itt leírok, nem helyettesíti az orvosi vagy terápiás kezelést – hanem kíséri azt.
Gyakori kérdések a változókori hangulatingadozásról
Miért van a változókorban ilyen erős hangulatingadozásom?
A csökkenő ösztrogénszint befolyásolja a hangulatért felelős szerotonin-háztartást. Ehhez jön egy nagy változásokkal teli életszakasz. A kettő együtt erősebben ingataja az érzelmeket, mint korábban.
Mi köze az evésemnek a hangulatingadozáshoz?
Nagyon sok. Az ingadozó szerotoninszint édesség utáni sóvárgást vált ki, mert a cukor rövid távon emeli a hangulatot. Így a hangulatingadozás és az érzelmi evés egymást erősítő körforgássá válik.
Mit tehetek a hangulatingadozás ellen?
A mozgás, az alvás és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett főleg egy dolog segít: észrevenni a saját érzelmeket, ahelyett, hogy megennénk vagy harcolnánk ellenük. Erős terhelésnél fontos az orvosi kivizsgálás.
A hangulatingadozás depresszió jele?
Nem feltétlenül – többnyire normális. De ha a nyomott hangulat két hétnél tovább tart vagy megbénít, kérj orvosi segítséget.
Nem kell egyedül végigmenned a hullámvasúton
A saját érzelmeidet megérteni ebben az időszakban – és feloldani a hangulat és az evés összefonódását – ritkán megy egyedül. Éppen ebben kísérem a nőket: integrál szemlélettel, amely a hormonokat, az érzelmeket, a testet és az életszakaszt együtt látja. Ha érzed, hogy a hangulatod és az evésed ugyanazon a hullámvasúton jár, nézzük meg együtt egy ingyenes első beszélgetésen.
Éppen egy könyvön is dolgozom a test nyelvéről – arról is, hogyan szólnak hozzánk az érzelmek ebben az életszakaszban. Aki feliratkozik a hírlevelemre, elsőként értesül róla.
És te?
Ismered azt a pillanatot, amikor felborul a hangulat és a kéz az édesség felé nyúl? Írd meg kommentben.
